KOMONDOR Ázsiai eredetű, ősi magyar pásztorkutya fajta. Ősi változata minden valószínűség szerint vándorló, pásztorkodó ősmagyarokkal került a Kárpát-medencébe.
	tovább >>>

	KUVASZ Ősi magyar pásztorkutya. Elődei a honfoglaló magyarokkal kerültek a Kárpát-medencébe, akik nyájak őrzésére használták a ragadozó vadállatok és a rablók ellen. Az Árpád kortól a XX. század elejéig, fejlett vadászösztönét felismerve, előszeretettel alkalmazták vadászatra is. A pásztorkodás megszűntével eredeti alkalmazása is csökkent, bekerültek a falvakba és a városokba is.
	tovább >>>

	MUDI A XVIII - XIX. században magyarországi terelő pásztorkutyák és feltehetőleg különféle állófülű német juhászkutyák spontán keveredéséből alakult ki.
	tovább >>>

	PULI Ázsiai eredetű magyar terelő pásztorkutya. Ősi változata minden valószínűség szerint vándorló, nomád pásztorkodással foglalkozó ősmagyarokkal került a Kárpát-medencébe.
	tovább >>>

	PUMI A XVII - XVIII. Században Magyarországon alakult ki az ősi puli, valamint az országba bekerült német és francia terrier jellegű terelő ebek kereszteződése folytán. A XX. század eleje óta önálló kutyafajtaként jegyzik.
	tovább >>>

	DRÓTSZŐRŰ MAGYAR VIZSLA A drótszőrű magyar vizsla a XX. század harmincas éveiben a drótszőrű német vizslával való keresztezés révén alakult ki. Fajtajegyei azonosak a rövidszőrű magyar vizsláéval.
	tovább >>>

RÖVIDSZŐRŰ MAGYAR VIZSLA A magyar vizsla ősei a vándorló magyar törzsekkel kerültek hazánkba. Írásos emlékeket, ábrázolásokat már XVI. századi dokumentumokban is találhatunk. Vadászati jelentősége a XVIII. századtól fokozódott. A XIX. század végén már vizslaversenyeket szerveztek Magyarországon, ahol a magyar vizslák is eredményesen szerepeltek. A fajta fejlődésében ebben az időben valószínűleg fontos szerepet játszott a pointer. Modern, szakszerű tenyésztése 1920-ban kezdődött.

tovább >>>

ERDÉLYI KOPÓ Ősi magyar kutyafajta, melyet a speciális éghajlati, terep- és vadászati viszonyok nemesítettek ki. Virágkorát a középkorban élte, amikor a főúri udvarok kedvelt vadászkutyája volt. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fejlődésével használata visszaszorult a Kárpát-hegység nehezen bejárható erdőségei közé. A változatos terepviszonyok hatására alakult ki az erdélyi kopó két típusa: a hosszúlábú és a rövidlábú erdélyi kopó. A két változatot rendszerint együtt tartották.

tovább >>>

	MAGYAR AGÁR A magyar agár ősi vadászkutyafajta. Eredete a honfoglalás korához vezethető vissza, ezt ásatások során felszínre került koponyacsontok is igazolják. Gyorsaságának növeléséhez a XIX. században különféle agárfajtákkal is keresztezték.
	tovább >>>