|
MAGYAR EBTENYÉSZTŐK
ORSZÁGOS EGYESÜLETE
TÖRZSKÖNYVEZÉSI SZABÁLYZAT
A Magyar Ebtenyésztők
Országos Egyesülete (mint a Fédération Cynologique
Internationale – FCI) tagja vezeti a Magyar Ebtörzskönyvet,
amelybe minden fajtatiszta kutya felvehető, amelynek szülei is
igazoltan fajtatiszták
I.
A törzskönyvezés
Származási lapot kap minden
fajtatiszta kutya, amelynek szülei rendelkeznek származási
lappal.
A TENYÉSZTÉSI
SZABÁLYZAT-ban meghatározott feltételeket teljesítő szülők
azonosított utódai kennelnévvel megjelölt származási lapot
kapnak.
A Magyarországon
törzskönyvezett kutyák külföldi honosításához a MEOE „Export
Pedigrét” állít ki.
Származási lapot kap az a
magyar tulajdonba került import kutya is, amelynek FCI által
elismert törzskönyve van, és a tulajdonjog átruházását
hitelesen igazolják.
Ismeretlen származású
szerzett, vagy tálalt, a születése alkalmával nem
törzskönyvezett kutya a szerzés, ill. találás tényének hitelt
érdemlő igazolása esetén 9 hónapos koron túli küllembírálat
alapján, amennyiben valamely fajta jellegének megfelelő
birtokosának kérésére „Törzskönyvi Nyilvántartás”-ba vehető.
Ennek igazolására „Nyilvántartási lapot” adnak ki (pl.: Buksi
– fehér puli kan, sz.: 1980 őszén)
Az azonosítás feltétele az
egyedi jelölés-tetoválás, amelyet a kutya fülébe, vagy
haskorcába kell a származási lap átadásával egyidőben
elvégezni. Kistestű kutyáknál a tetoválás a két fülbe
megosztva is végezhető úgy, hogy a számsor az egyik fül
csúcsától folytatódik. Néhány fajtánál a tetoválás a
jobboldali haskorcba történik a felnőttkori azonosítás
biztonságának céljából.
II.
A törzskönyvezés feltétele
A tenyésztő az a személy,
akinek a tulajdonában van az ellés időpontjában az anyakutya,
a MEOE által kiállított származási lap szerint.
A törzskönyvezett anyakutya
meghatározott tenyésztési idényre – a tulajdonos írásbeli
nyilatkozatával, amelyet a MEOE valamelyik szervezete igazol –
átadható, ebben az esetben a tenyésztési jog a
kedvezményezettet illeti meg a megállapodás szerinti
időszakban. Az engedélyt az alombejelentőhöz mellékelni kell.
A fedeztetéssel egyidőben
„Fedeztetési megállapodást” kell készíteni 3 példányban,
melyből 1-1 pld a kan, ill. a szuka tulajdonosát illeti meg. A
tenyésztőnek a fedeztetést követő 8 napon belül a fedeztetési
megállapodás egy példányát – mindkét szülő tulajdonosának
aláírásával együtt – be kell nyújtani a fajtaszakosztálynak,
vagy a helyi szervezetnek. A szervezeteknek „Fedeztetési
Nyilvántartás”-ba kell a beérkezett bejelentéseket venni.
A tenyésztőnek az alom
megszületése után legkésőbb a 10. napon 2 példány „Alombejelentő’-t
kell kitölteni és azt a fedeztetési megállapodással és az azon
feltüntetett dokumentumokkal együtt a MEOE részére megküldeni.
A hiányos vagy késedelmes adatszolgáltatásért a MEOE felárat
számít fel, az 5. pontban megjelölt határidő meghosszabbítása
mellett. Az egyesületi kedvezményhez a tagságot igazolni kell.
A MEOE Törzskönyvezési
Osztálya az igazolt alombejelentő alapján kiállítja a
származási lapokat és azokat a beérkezéstől számított 30 napon
belül megküldi az illetékes fajtaszakosztály, illetve helyi
szervezet elnökének.
A szervezet a
dokumentumokat ellenőrzi és a tetoválómesternek átadja, ezzel
egyidőben értesíti a tenyésztőt a tetoválómester
fogadóidejéről.
Származási lapot csak a
tetoválás megtörténte után kapja kézhez a tenyésztő, amelyet
aláírásával a jegyzőkönyvön hitelesít.
Az időközben elhullott,
vagy a tetoválásra bármilyen egyéb okból be nem mutatott
utódok származási lapjait a tetoválómester 48 órán belül
köteles érvénytelenítve a MEOE Törzskönyvezési osztályának
visszaküldeni.
A tenyésztő az
alombejelentőn kérheti a tetoválás telephelyén történő
elvégzését, ebben az esetben a kiszállás díját térítenie kell.
A tetoválás, alomellenőrzés időpontjáról azonban írásban
legalább 3 nappal előtte értesíteni kell. A kiszállási díjat a
MEOE Elnöksége határozza meg.
A tetoválásnak a kölykök 8
hetes koráig meg kell történnie. Az alom tetoválása nem
végezhető el, ha az egyedek a fajtajellegnek nem felelnek meg,
bármely kétség felmerül a fajtatisztaságról, esetleg engedély
nélkül, korai, vagy rokonpároztatás fordul elő.
Az FCI által tiltott szín,
szőr és méretkeresztezés tilos. Ilyen pároztatás esetén az
utódok törzskönyvezése nem történik meg.
III.
Egyéb rendelkezések
A kutyák törzskönyvi
nevüket egész életükben viselik, azon változtatni nem lehet.
A tulajdonos kívánságára
egyszeri esetben a hívónév is bevezethető a törzskönyvbe.
A törzskönyvnek
tartalmaznia kell az egyed törzskönyvi számot, (a származási
lapon a tetoválófogó lenyomatát is), a szülők nevét, a színét
és eredményeit, a nagy- és dédszülők nevét, a nemzeti és
nemzetközi címeit, a munkavizsga fokozatát, a tenyésztő és
tulajdonos nevét és címét.
A származási lapon a
champion minősítést kapott egyedeket lehetőleg pirossal kell
megjelölni.
A kennelnevet a tenyésztő –
egyszer, s mindenkorra – választja.
a./ Új kennelnév esetén a
MEOE Törzskönyvezési vezetője köteles ellenőrizni, hogy
ugyanaz, vagy hasonló hangzású név nem szerepel-e a
nyilvántartásban. Ha kizáró ok nincs, a kennelnév kiadható,
amelyről a tenyésztő igazolást kap.
b./ A kennelnév társas
tulajdon is lehet.
c./ Ha a tenyésztő több
fajtát is tenyészt, ez is csak egyazon kennelnév alatt
történhet.
d./ A kennelnév át nem
ruházható, csak öröklés tárgya lehet és azt az örököst illeti
meg, aki a tenyésztést folytatja.
e./ A kennelnév védettsége
a legutolsó alom bejelentésétől számított tizedik év december
31-ével szűnik meg. A nemzetközi védettség érdekében ajánlatos
magyar hangzású kennelnevet választani.
f./ A nemzetközi
védettséget az Egyesületen keresztül az FCI-től kell kérni.
A tulajdonjog változást az
eladó a származási lapon aláírásával igazolja. Az átadásról
mindkét fél aláírásával ellátott „megállapodást” kell
készíteni, amelynek 1 példányát a MEOE Törzskönyvezésének kell
megküldeni. Az átírásról a vevő 30 napon belül köteles
gondoskodni a fenti okmányok bemutatásával.
A kutya elhullását 30 napon
belül be kell jelenteni.
A Törzskönyvezési
Szabályzatot az Egyesület Elnöksége 1988. december 10-i ülésén
hozott XXXVII. sz. határozatával jóváhagyta és azt a 2/1989.
/II.5./ MÉM.sz. rendeletre tekintettel 1989. február 25.
napján tartott elnökségi ülésen hozott XLIX. sz. határozatával
megerősítette és 1989. január 1. napjától életbe léptette.
A fentieket a MEOE
Küldöttközgyűlése 1989. április 15-i ülésén megtárgyalta és
jóváhagyta.
A Törzskönyvezési
Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszíti az
előző Törzskönyvezési Szabályzat és a vele kapcsolatos
valamennyi határozat és joggyakorlat.
Budapest, 1989. április 15.
|