MAGYAR EBTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE
TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZATA


BEVEZETÉS
1. A Tenyésztési Szabályzat kötelező érvényű minden Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesület (MEOE) tagjára, tagszervezetére, szerződéses partnerére és társult tagjára, akik a MEOE által vezetett, az FCI által elismert származási lapra tartanak igényt.

● Tenyészteni csak FCI származási lappal rendelkező kutyákkal lehet, amelyek az FCI standard-ben meghatározott megfelelő küllemmel és temperamentummal rendelkeznek, funkcionálisan egészségesek és örökletes betegségektől mentesek, valamint regisztrálva vannak egy FCI által elismert törzskönyvben vagy függelékben. Továbbá teljesítik jelen szabályzat követelményeit.

● Az FCI Tenyésztési Szabályzata alapján egy kutya akkor mentes örökletes betegségtől, ha egészségesen örökíti a fajta jellemzőit, típusát és tipikus temperamentumát anélkül, hogy bármilyen lényeges örökletes hiányosságot mutatna, amely gyengítené az utódok funkcionális egészségét. A tenyésztés során mellőzni kell minden olyan jellegű túlzást, amely a kutyák funkcionális egészségének károsodását okozhatja.

• Csak funkcionálisan egészséges kutyák tenyészthetők. A tenyésztő felelősséggel tartozik azért, hogy az általa tenyésztésbe vont kutya a viselkedési és a testi adottságainál fogva alkalmas a tenyésztésbe vételre. A tenyésztőnek jó körülményeket kell biztosítania a tenyészegyedek részére, ami megfelel a fizikai és lelki igényeiknek és az utódok fejlődésének, szocializálódásának.

● Nem lehet kutyát tenyészteni a fajta standard-jében felsorolt kizárásra okot adó hibákkal, valamint rejtettheréjűséggel (kryptorhizmus), félheréjűséggel (monorhizmus), illetve örökletes, vagy az életvitelt lehetetlenné tevő betegségekkel.

• A tenyésztésbe állítás javasolt alsó korhatára kistestű fajtáknál 14 hónap, egyéb fajták esetében 18 hónap. Az ezektől való esetleges eltérést a fajtagondozó szervezetek tenyésztési szabályzatai határozzák meg.

• Egy szuka után két naptári évenként maximum három alom törzskönyvezhető.

● Az MEOE fajtagondozó szervezetei felelősek a szakszerű tenyésztésért, amely tenyésztési szabályozást, útmutatást, javaslatokat és ellenőrzést jelent.

● A MEOE fajtagondozó szervezetei elkészítik a saját tenyésztési szabályzatukat, amelyek csak akkor alkalmazhatók, ha azokat az Országos Elnökség (OE) elfogadta, és határozatával életbe léptette.

• Kutyakereskedők részére történő tenyésztés nem engedélyezett.


2. A szuka és a fedező kan tulajdonosának kölcsönös jogairól és kötelességeiről elsősorban a Magyarországon érvényben lévő jogszabályok valamint a MEOE Tenyésztési Szabályzata rendelkezései az irányadók.

• A szukák- és a fedezőkanok tulajdonosainak nyomatékosan javasolt, hogy kössenek írásos szerződést minden fedeztetés előtt, amelyben mindkét fél anyagi kötelezettségeit egyértelműen meghatározzák.

• A szuka „tulajdonosa” az a személy, akinek a tulajdonában van a kutya, és aki ezt bizonyítani is tudja a tulajdonjogára átírt származási lappal, vagy szerződéssel.

• A fedezőkan tulajdonosának az a személy számít, aki a fedező kan származási lapján felvezetett tulajdonos, vagy általa szerződéssel meghatalmazott személy arra, hogy a fedezőkant a szuka fedezésére rendelkezésre bocsátja.

A SZUKA SZÁLLÍTÁSA ÉS ELLÁTÁSI KÖLTSÉGEI
3. Javasoljuk, hogy a szuka tulajdonosa vagy az általa megbízott személy vigye a szukát a kanhoz és szállítsa vissza. Ha a szukát néhány napig a fedezőkan képviselője látja el, a szuka tulajdonosa anyagilag felelős az etetésért, az ellátásért, ha szükséges az állatorvosi gondozásért és bármilyen kárért, amit a fedezőkan képviselőjének okoz, valamint a hazautazás költségeit is ő fedezi.

KÁRFELELŐSSÉG VISELÉSE
4. Az a személy, aki ellátja az állatot és törődik vele, jogilag felelős bármilyen harmadik félnek okozott kárért az adott időtartam alatt.
A fedező kan tulajdonosának/képviselőjének figyelembe kell ezt vennie, és számolnia kell a személyes felelősség vállalásával.

A SZUKA ELHULLÁSA
5. Ha a szuka elhullik, mialatt a fedezőkan képviselőjének felügyelete alatt állt, a kan tulajdonosa köteles a szuka elhullását és az elhullás okát egy állatorvossal igazoltatni,
és annak költségeit vállalni. Azonnal értesítenie kell a szuka tulajdonosát a szuka elhullásáról és az elhullás okáról. Amennyiben a tulajdonos az elhullott kutyát látni kívánja, ezt lehetővé kell tenni a részére.
Ha a szuka elhullása a kantulajdonos hibájából történik, akkor a szuka tulajdonosát
kártalanítania kell.
Amennyiben a fedezőkan tulajdonosa nem hibáztatható a szuka elhullásában, úgy a szuka kutya tulajdonosának kell a szuka elhullásával járó költségeket a fedezőkan tulajdonosának visszatérítenie.

FEDEZŐKAN KIVÁLASZTÁSA
6. A fedezőkan képviselője kizárólag a szerződésben meghatározott kutyával köteles
- és jogosult - fedeztetni a szukát. Amennyiben az említett fedezőkan képtelen a fedezésre, más kutyával nem lehet őt helyettesíteni a szuka tulajdonosának előzetes beleegyezése nélkül. Minden esetben tilos a szukát egynél több fedező kannal fedeztetni egy tüzelési ciklus alatt.

VÉLETLEN FEDEZÉS
7. Olyan esetben, ha egy kutya véletlenül fedezett egy szukát és az nem az előre megbeszélt kan volt, a fedezőkan képviselőjének, akinek felügyelte alatt állt a szuka, értesítenie és kártalanítania kell a szuka tulajdonosát minden, a véletlen fedezésből származó költségért.
Véletlen fedezés esetén tilos végrehajtani egy másik fedeztetést az eredetileg kijelölt fedezőkannal.
Ilyen esetekben a fedezőkan képviselője nem kérhet fedeztetési díjat.

FEDEZTETÉSI JEGY
8. A szabályos fedeztetésnél a fedezőkan tulajdonosa kiállít egy, a nevére vásárolt és nyilvántartott fedeztetési jegyet. (Nem átruházható!) (1. számú melléklet) Aláírásával igazolja, hogy szemtanúja volt a fedeztetésnek és az első két példányt átadja a szuka tulajdonosának. A fedeztetési jegy első példánya a törzskönyvezés alapbizonylata, a második példány a fajtaklubot illeti meg, a harmadik példánya a kantulajdonos tulajdonában marad.

FEDEZTETÉSI DÍJ
9. A fedezőkan tulajdonosának joga van arra, hogy csak a fedeztetés ellenértékének megadása után írja alá és adja át a szuka tulajdonosának a fedeztetési jegyet. Biztosítékként azonban nem tarthatja vissza a szukát.

10. Ha a tervezett fedeztetés – akár a kan, akár a szuka hibájából – nem valósul meg, akkor a fedezőkan tulajdonosa jogosult a 3. pontban leírt díjakra, de nem tarthat igényt a fedeztetési díjra.

11. Az előre megállapított, szerződésben rögzített fedeztetési díj esetén a fedezőkan tulajdonosa nem formálhat jogot az alomból származó kölykökre.
Ha a fedeztetési díj egy kölyök, azt kölcsönösen deklarálva írásba kell foglalni a fedeztetés előtt két példányban és mind a két kutya tulajdonosának alá kell írnia. Az írásos megállapodásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a. dátumot, amikor a fedezőkan tulajdonosa kiválaszthatja a kölyköt.
b. dátumot, amikor a fedezőkan tulajdonosa megkapja a kiválasztott kiskutyát
c. dátumot, amelyre a fedezőkan tulajdonosának ki kell választania a kölyökkutyát (amely időpont után elveszti a választáshoz való jogát)
d. dátumot, amelyre fedezőkan tulajdonosának el kell vinnie a kiskutyát (amely időpont után ezt a jogát elveszti)
e. szállítási költségekről szóló megállapodást
f. speciális intézkedéseket halvaszületett alom esetére, egyetlen élő kiskutyáról, vagy ha kiválasztott kiskutya elhullik, mielőtt a fedezőkan tulajdonosa megkapja.

SIKERTELEN FEDEZTETÉS
12. A végrehajtott fedeztetés után a fedezőkan teljesítette a kötelességét és ezért a tulajdonosa jogosult az előre megállapodott fedeztetési díjra. Ez nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a szuka vemhes lesz. Ha a szuka nem lesz vemhes, akkor csakis a fedezőkan tulajdonosától függ, hogy felkínál-e ingyenes fedeztetést a következő tüzelésnél, illetve visszatéríti-e a fedeztetési díj bizonyos százalékát. A megállapodást írásban kell rögzíteni a fedeztetés megtörténte előtt.
Az ingyenes fedeztetés időkerete lejár a fedezőkan elhullásakor, vagy tulajdonosa változása esetén, illetve a szuka elhullásakor.
Ha bizonyítani lehet (sperma analízissel), hogy a fedezőkan terméketlen volt a fedeztetés időpontjában, a fedeztetési díjat vissza kell téríteni a szuka tulajdonosának.

MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉS
13.
• Adminisztratív szempontból mesterséges megtermékenyítésnek az állatorvos által végzett beavatkozást tekintjük. Amennyiben a beavatkozás során mind a kan, mind a szuka jelen van, akkor az állatorvos igazolást ad arról, hogy a kan és a szuka egyedi azonosításáról meggyőződött.
• Friss és fagyasztott sperma felhasználása esetén (amikor az apaállat nincs jelen) az állatorvos igazolást ad ki a termékenyítés tényéről. Az igazolás során a beérkező dokumentumok alapján igazolja a kan kutya kilétét.
• Az alombejelentés során a szukatulajdonos köteles az eredeti kísérődokumentumokat az alombelentő mellé csatolni.
• A spermát biztosító fedezőkan tulajdonosának adnia kell egy aláírt fedeztetési igazolást a szuka tulajdonosának az állatorvos által kiadott igazolás mellé.


TENYÉSZTÉSI JOGOK ÁTRUHÁZÁSA – BÉRLETI SZERZŐDÉS
14. Előírás szerint az alom tenyésztőjének az tekinthető, aki a fedeztetés időpontjában a szuka tulajdonosa.
A szuka vagy a fedezőkan tenyésztésre vonatkozó használati jogát át lehet ruházni egy harmadik félre szerződés által, ugyanez vonatkozik a befedeztetett szuka eladásakor létrejövő tenyésztői jog átadásra.
A tenyésztési jogok átruházását - bérleti szerződést - kötelező írásban rögzíteni még a fedeztetés előtt.
A bérleti szerződést mellékelni kell az fedeztetési jegyhez, amelynek világosan körvonalaznia kell a két szerződő fél jogait és kötelességeit.
Jelen szabályzat a szuka „bérlőjét” tekinti tulajdonosnak a fedeztetés időpontjától kölykök leválasztásig (10 hetes kor).

ALAPSZABÁLYOK
15. A megszületett kölykök, - ha azonos fajtájú fajtatiszta kutyáktól származnak, amelyek rendelkeznek FCI által elismert származási lappal és megfelelnek jelen szabályzat előírásainak - származási lapot kapnak és jogosultak FCI által elismert pedigrékre. A megszületett kölyköket a szuka tulajdonosának „Alombejelentő” alkalmazásával be kell jelenteni regisztrációra a leválasztás előtt olyan időben, hogy a kölykök egyedi megjelölése (chip, tetoválás) még a tenyésztőnél megtörténhessen.
Ha a kutya eladása nem Magyarországra történik, akkor az új tulajdonos nevére szóló export pedigrét kell kiállíttatni.

16. Az FCI által elismert pedigré származást bizonyító igazolás, nem pedig a regisztrált kutya minőségi igazolása.

AZ ALOM TÖRZSKÖNYVEZÉSI SZABÁLYAI

17. Minden, a MEOE keretein belül tenyésztett és regisztrált kutyát állandó és hamisítás ellen biztosított egyedi azonosítóval kell ellátni (pl: tetoválás, mikrochip), amely fel van tüntetve a származási lapon.

18. Megkülönböztetés (pl.: felülbélyegzés) nélküli származási lapot csak azok az utódok kapnak, melyeknek szülei a fajtagondozó szervezet által támasztott feltételeknek is megfelelnek.

19. Az almot abban az országban kell regisztrálni, ahol a szuka tulajdonosa állandó lakhellyel rendelkezik. Tehát a MEOE csak annak a szukának az almát törzskönyvezi, amelynek a tulajdonosa magyarországi állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik.

20. Ha „az állandó lakóhelyet” törvényesen nem lehet meghatározni, a szuka tulajdonosának joga van az almot világra hozatni és törzskönyvezni a MEOE-nál, ha a fedeztetés időpontjában Magyarországon lakik és teljesülnek az alábbi feltételek:

- a tulajdonosnak teljesítenie kell a MEOE tenyésztési követelményeit,
- a tulajdonosnak be kell szereznie egy igazolást, amelyet az illetékes helyi hatóságok adtak ki azon a helyen, ahol lakik, jelezve, hogy Magyarországon marad (megszakítás nélkül) minimum 6 hónapon keresztül. (lakcímkártya alapján)

Kivételek tehetők azokban az esetekben, ha a kutyák tenyésztője egy olyan országban lakik, amelynek nincs FCI által elismert törzskönyve. Ez a tenyésztő regisztráltathatja az almot abban az országban, amely FCI által elismert törzskönyveket vezet.

21. Egy alomból származó kölyköket csak egyben, egy alkalommal lehet regisztráltatni.
Ha a kölykökről 6 hónapos korukig nem kerül beadásra „Alombejelentő”, akkor csak DNS vizsgálat birtokában lehet a regisztrációt elvégeztetni.

22. A szukát csak egy kan fedezheti be. Ha ez nem így történt, akkor, a tenyésztő költségére, DNS vizsgálattal bizonyítani kell, hogy melyik kölyök, melyik kantól származik.


TAGSZERVEZETEK TENYÉSZTÉSI SZABÁLYAI
23. A fajtagondozó feladatokat megkapott szervezetek tenyésztési szabályai magasabb követelményeket állíthatnak fel, - az észszerűség határain belül - de nem kerülhetnek ellentmondásba (nem lehet összeegyeztethetetlen) a MEOE-FCI Tenyésztési Szabályzatával.


EGYÉB RENDELKEZÉSEK
24. Jelen szabályzat érvénybe lépése nem jelenti az eddig megszerzett eredmények és tenyésztési jogok elévülését.
25. Kérelmekben, vitás tenyésztési kérdésekben első fokon a fajtagondozó szervezet vezetősége dönt. Fellebbezés esetén másodfokon a 2008. január 1. napjától felálló Tenyésztési Tanács dönt, melynek tagjai: a mindenkori törzskönyvezési osztály vezetője és a MEOE OE két kijelölt tagja.
26. Csonka farokkal született egyed esetében a tényt a származási lapon rögzíteni kell. Ehhez hatósági állatorvosi vizsgálat szükséges jegyzőkönyv felvételével, a születést követő három napon belül. Az igazoláshoz a MEOE nyomtatványt biztosít, melyet az alombelentő laphoz csatolni kell.
A csonka farokkal való születés tényét szúrópróbaszerűen a Tenyésztési Tanács ellenőrizheti.
27. Német juhászkutyák származási lapjának kiadását a MEOE-SV között 2007. november 29. napján létrejött szerződés szabályozza.
28. Testvérek, szülő-kölyök párosítás esetén a fajtagondozó szervezet engedélyét kell megszerezni. Vitás esetben a Tenyésztési Tanácshoz lehet fordulni.
29. Az állatvédelmi normák betartására tenyészhely-ellenőrzés kezdeményezésére a fajtagondozó szervezet jogosult a Tenyésztési Tanácsnál. A Tenyésztési Tanács helyszíni szemlét rendelhet el.



ZÁRÓ HATÁROZAT
30. Jelen szabályzatot a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Országos Elnöksége 2007. december 12-i ülésén megtárgyalta és 124/2007.(12.12.) sz. MEOE OE határozatával 2008. január 1-től hatályba léptette.



Korózs András
MEOE Elnöke