I. Fejezet

Általános rendelkezések

 1.§.

A fegyelmi eljárás, illetőleg a fegyelmi felelősségre vonás célja

A fegyelmi vétséget elkövető természetes személy MEOE tag bizonyított cselekményével arányban álló fegyelmi büntetés meghozatala és ezzel az elkövető visszatartása a jövőbeni hasonló cselekmények elkövetésétől.

A MEOE természetes személy tagoknak fegyelmi vétség elkövetésétől való visszatartása. 

2.§.

A Fegyelmi Szabályzat személyi hatálya

A Fegyelmi Szabályzat személyi hatálya a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (továbbiakban: MEOE) természetes személy tagjaira terjed ki.

A Fegyelmi Szabályzat személyi hatálya nem terjed ki a MEOE szervezeti egységeire, továbbá a jogi személy tagokra. 

A MEOE szervezeti egységeivel szemben jogszabály, Alapszabály, vagy más, belső szabályzatok megszegése esetén, valamint a testületi határozatok végrehajtásának, fizetési, vagy más kötelezettségek elmulasztása esetén, a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályai szerint a szervezeti egység feloszlatása iránt kell intézkedni.

Jogi személy taggal szemben a (3) bekezdésben foglaltak, továbbá szerződésszegés esetén a 34.§ szerinti eljárás alapján a MEOE Országos Elnöksége a jogi személy tag törlése iránt intézkedik.

3.§.

A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultak

A fegyelmi eljárást a MEOE Elnöke, vagy az Országos Felügyelő Bizottság elnöke rendeli el.

A MEOE Elnöke kivételesen indokolt esetben az általa elrendelt fegyelmi eljárást - kizárólag az elrendeléssel egyidejűleg – a MEOE Országos Elnöksége – mint elsőfokú fegyelmi szerv - hatáskörébe utalhatja, ha egyébként az eljárás a MEOE más fegyelmi szervének hatáskörébe tartozna.


II. fejezet

Fegyelmi vétségek, fegyelmi büntetések

4.§.

Fegyelmi vétségek

Fegyelmi vétséget követ el az a MEOE természetes személy tag: 

aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a MEOE Alapszabály szerinti rendjét, vagy a MEOE tevékenységét erőszakkal, vagy azzal fenyegetve megváltoztassa,

aki olyan szervezetet hoz létre, vagy vezet, vagy olyan szervezet tagja, amelynek célja a MEOE terhére hátrány okozása, továbbá aki olyan szervezetet hoz létre, vezet, vagy tagja, valamint tisztséget tölt be olyan szervezetben, amelynek működése a MEOE-t hátrányosan érintheti,

aki a tagsági viszonyával kapcsolatos – a tagsági viszonyra vonatkozó jogszabályokban, szabályzatokban meghatározott – bármely kötelezettségét vétkesen megszegi,

akit a MEOE sérelmére elkövetett bűncselekmény, vagy szabálysértés miatt bíróság, illetőleg a szabálysértési hatóság jogerősen elmarasztalt,

aki a MEOE Alapszabályának és szabályzatainak előírásait, valamint testületi szerveinek határozatait nem tartja be,

aki választással elnyert megbízatásával, tisztségével visszaél, jogait rosszhiszeműen gyakorolja,

g) aki más tag ellen szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból  alaptalan hatósági, vagy fegyelmi eljárást  kezdeményez, amennyiben  a hatósági vagy fegyelmi eljárás megindul.

h) aki a MEOE által kibocsátott, FCI által elismert származási lap  hitelességével bármilyen módon visszaél, annak hitelességét veszélyezteti, illetve kellő alap nélkül kétségbe vonja,

(i) aki jogerős fegyelmi büntetés végrehajtását akadályozza, vagy azzal ellentétes

magatartást tanúsít.  Aki a MEOE határozatainak végrehajtását akadályozza, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít.

j) aki a MEOE fegyelmi szerveinek eljárása során a tanúzási kötelezettséget indokolatlanul megtagadja, továbbá azon a szabályszerű meghívás ellenére sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, vagy megjelenés esetén engedély nélkül távozik, illetve ott rendzavarást követ el,

k) aki a MEOE-ről, továbbá annak szervezeti egységeiről, jogi személy tagjairól, szerződéses partnereiről más előtt a jó hírnevének csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ,

l) aki a MEOE választott tisztségviselőiről, továbbá a MEOE szervezeti egységeinek, jogi személy tagjainak vagy szerződéses partnereinek választott tisztségviselőiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ,

m) aki a MEOE hivatalos rendezvényein közreműködő bíróról, vagy más hivatalos közreműködőről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ,

n) aki az Alapszabály 3.§(3) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a jogerős fegyelmi határozattal kizárt természetes személy tagot, a MEOE Országos Elnökségének állásfoglalása nélkül vagy azzal szemben a természetes személy tagot felveszi,

o) aki vét az 1998. évi XXVIII.tv. az Állatok védelméről és kíméletéről előírásai ellen,

p) aki kutyaviadalt szervez, vagy azon részt vesz bármilyen formában vagy kutyát értékesít viadal céljára,

q) aki kutyát ad el olyan természetes vagy jogi személy részére, aki tömegesen vásárol fel kutyát pet shopban (hobbiállat üzlet) vagy kereskedésben történő értékesítésre vagy maga értékesít kutyát pet shopban (hobbiállat üzletben) vagy kereskedésben,

r) aki kutyáját nem az adott fajtának megfelelő körülmények között tartja, vagy gondozását elmulasztja,

s) aki a kutya tartása, használata vagy kiképzése során a szükséges és általánosan elfogadott mértéket és módszert meghaladóan kutyáját fizikailag vagy pszichikailag bántalmazza, annak maradandó sérülést okoz,

t) aki az írott vagy elektronikus sajtóban valótlan tartalmú hirdetést vagy közleményt tesz közzé.

A fegyelmi vétséget elkövető természetes személy egyesületi tagot a fegyelmi eljárás keretében kell felelősségre vonni. Kivételt képez az olyan fegyelmi vétség, amelynél a tényállás bizonyított és ennek alapján írásbeli figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabás nem indokolt.

5.§.

Fegyelmi büntetések

A fegyelmi büntetések a következők:

írásbeli figyelmeztetés

a MEOE-ben betöltött tisztségviseléstől történő eltiltás

eltiltás a MEOE által rendezett rendezvényeken /kiállítás, verseny, szakosztályülés, klubnap, stb./való részvételtől.

eltiltás a MEOE által nyújtott kedvezményektől

MEOE-ből való kizárás

Az első bekezdés b.), c.) és e.) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések 6 hónaptól 3 évig, a d.) pontban meghatározott fegyelmi büntetés esetén 1 évtől 3 évig terjedő időtartamban határozható meg. Az f.) pontban meghatározott, a MEOE-ből való kizárás fegyelmi büntetés időtartama legalább 3 év. A fegyelmi büntetés időtartamát, valamint letöltésének kezdő és végső napját a fegyelmi határozat rendelkező részében naptári dátummal kell meghatározni.

Az a természetes személy MEOE tag, akit a MEOE-ből kizártak, csak a fegyelmi büntetés letöltését követően, a Fegyelmi Szabályzat 32.§-ban foglaltak szerint vehető fel újra a MEOE-ba. A fegyelmi büntetés letöltésének időtartamába nem számít be az az időtartam, amikor a fegyelmi büntetés végrehajtására – bármely okból – nem került sor.

Többrendbeli, vagy a Fegyelmi Szabályzat 4.§(1)bekezdés a), b), d), f), h), k), l), n) pontjaiban meghatározott különösen súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a MEOE Elnöke, vagy az Országos Felügyelő Bizottság elnöke, vagy az Országos Elnökség az elrendeléssel, az Országos Fegyelmi Bizottság pedig a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg, vagy az eljárás folyamán az eljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi alá vont tagsági jogait határozatban felfüggesztheti. E határozatok ellen jogorvoslatának helye nincsen.

III. fejezet

 A MEOE fegyelmi szervei

6.§.

 A MEOE fegyelmi szervei a következők:

az Országos Fegyelmi Bizottság

a jogi személy tag fegyelmi bizottságai

az Országos Elnökség

a Küldöttközgyűlés

7.§.

A MEOE Országos Fegyelmi Bizottsága

A MEOE Küldöttközgyűlése Elnökből, 4 tagból és két póttagból álló Országos Fegyelmi Bizottságot választ, 4 évi időtartamra.

Az Országos Fegyelmi Bizottság 3 fős tanácsban jár el. Határozata többségi szavazással jön létre.

Az Országos Fegyelmi Bizottság legalább egy tagjának jogi egyetemi végzettséggel kell rendelkeznie. A jogi egyetemet végzett tag halála, lemondása, vagy bármely akadályoztatása esetén jogi szakértő részvétele az első fokú eljárás során kötelező. A jogi szakértőt a MEOE elnöke, vagy a Fegyelmi Bizottság elnöke kéri fel.

8.§.

Az Országos Fegyelmi Bizottság megválasztott tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói (Ptk. 685.§.b.) pontja). Ez a rendelkezés vonatkozik az Országos Fegyelmi Bizottság tagjainak és a MEOE országos tisztségviselőinek viszonyára is.

Az eljárás alá vont személyével összefüggésben felmerülő összeférhetetlenség, vagy elfogultság valószínűsége esetén ennek fennállása kérdésében – az érdekelt kérelmére – a MEOE Országos Elnöksége dönt, amely döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.

Ha az elfogultsági kifogás megalapozott, vagy az összeférhetetlenség bizonyított, az Országos Fegyelmi Bizottság elnöke az eljáró tanácsba más bizottsági tagot (végső esetben póttagot) jelöl ki.

Amennyiben a (3) bekezdés szerinti kizáró ok az Országos Fegyelmi Bizottság Elnökére vonatkozik, az Elnöki teendők ellátásával a MEOE Országos Elnöksége az Országos Elnökség valamelyik tagját bízza meg. A delegált elnökségi tag ugyanazon fegyelmi ügy másodfokú elbírálásából kizárt.

Az Országos Fegyelmi Bizottság tagjának lemondása, halála, vagy bármely akadályoztatása esetén a (3) bekezdésben, az elnök lemondása, halála akadályoztatása esetén a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

9.§.

Az Országos Fegyelmi Bizottság elsőfokú fegyelmi hatóságként működik azon szervezeti egységek ügyeiben, ahol nincs helyi fegyelmi bizottság. Jogi személy tag fegyelmi bizottsága által hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés során másodfokú fegyelmi hatóságként az Országos Fegyelmi Bizottság jár el.

Az Országos Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozik - az országos tisztségviselők kivételével – a MEOE természetes személy tagjai ellen az elsőfokú fegyelmi eljárás lefolytatása.

A jogi személy tag fegyelmi bizottsága jogállására és működésére az Országos Fegyelmi Bizottságra irányadó szabályok alkalmazandók, azzal az eltéréssel, hogy a tagjaik száma kevesebb, de legalább 3 főből és 1 póttagból kell, hogy álljon.

10. §.

Az Országos Fegyelmi Bizottság Elnöke köteles

tájékoztatni a MEOE Elnökét az Országos Fegyelmi Bizottság által hozott fegyelmi határozatról.

Beszámolni évente egy alkalommal a Küldöttközgyűlésen az Országos Fegyelmi Bizottság tevékenységéről.

11. §.

A MEOE Országos Elnöksége

Azokban az ügyekben, ahol elsőfokon az Országos Fegyelmi Bizottság jár el, másodfokon az Országos Elnökség jár el.

Az Országos Elnökség határozatképességéhez a tagok 50% + 1 fő jelenléte szükséges. Az Országos Elnökség határozatát szótöbbséggel hozza.

Ha az Országos Elnökségnek nincs jogvégzett tagja, jogi szakértőt kell felkérni.

Amennyiben az Országos Elnökség a 3.§. (2), vagy 12.§. (1)b.  alapján első fokú fegyelmi bizottságként jár el a 11.§. (2) (3) szabályainak alkalmazásával az V. fejezetben leírtak szerint kell eljárni. A Fegyelmi Bizottság elnökeként az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt OE tag jár el.  Az Országos Elnökség az elsőfokú fegyelmi eljárása esetén a fegyelmi eljárás előkészítésével az Országos Fegyelmi Bizottságot bízhatja meg. Ebben az esetben az Országos Fegyelmi Bizottságot a döntés joga nem illeti meg.

12. §.

A MEOE Országos Elnökség hatáskörébe tartozik:

az Országos Fegyelmi Bizottság által első fokon hozott fegyelmi határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása

első fokon fegyelmi eljárás lefolytatása a MEOE országos tisztségviselőinek fegyelmi ügyében

13. §.

Küldöttközgyűlés

13.§. Amennyiben az Országos Elnökség a 3.§. (2), vagy 12 §. (1) b. alapján első fokú bizottságként jár el ,a határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása a MEOE Küldöttközgyűlésének hatáskörébe tartozik.

IV. fejezet

Fegyelmi eljárás

14. §.

Az elsőfokú fegyelmi eljárás szabályai

A fegyelmi eljárást a MEOE Elnöke, vagy az Országos Felügyelő Bizottság Elnöke írásban rendeli el. A fegyelmi eljárás elrendelésére indítványt tehet a MEOE bármely tagja vagy szervezete.

15. §.

A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha azzal összefüggő, más hatósági eljárás van folyamatban. A felfüggesztés időtartama a más hatósági eljárás jogerős lezárásáig állhat fenn.

V. fejezet

A fegyelmi tárgyalás 

16. §.

(1) Az ügyben eljáró bizottság a fegyelmi eljárás elrendelését követő 15. napon belül a fegyelmi alapját képező dokumentumok egyidejű megküldésével az eljárás megindításáról írásban köteles értesíteni az eljárás alá vont személyt és egyben kitűzi a tárgyalást. Az erről szóló értesítésnek a tárgyalás napját legalább 15 nappal meg kell előznie.

(2) Az Országos Fegyelmi Bizottság tagjait és a panaszost, továbbá a tanúkat írásban kell meghívni. Az Országos Fegyelmi Bizottság Elnöke gondoskodik a tárgyalás megfelelő előkészítéséről, amennyiben szükséges az előzetes meghallgatás foganatosításáról. A tárgyalás megnyitását követően az Országos Fegyelmi Bizottság Elnöke számbaveszi a megjelenteket, majd az iratokat. A tárgyalás megkezdésekor és az egész eljárás folyamán az összeférhetetlenséget vizsgálja.

(3) A tárgyalásra meg kell hívni az eljárás alá vont személyt, esetleges jogi képviselőjét, meg kell hívni úgyszintén azokat, akiknek a fegyelmi vétség elkövetéséről közvetlen tudomásuk van. Az Országos Fegyelmi Bizottság Elnöke az eljárás alá vont tagot azzal hívja meg, hogy igazolatlan elmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Be kell szerezni az üggyel kapcsolatban fellelhető egyéb bizonyítékokat (okiratokat, jegyzőkönyveket, stb.) is.

 (4) Az eljárás alá vont illetve jogi képviselője részére tértivevényes levélben kell a meghívást és minden egyéb dokumentumot kézbesíteni. Át nem vett küldemény esetén az Asz.21.§ (5) szerint kell eljárni.

17. §.

A fegyelmi ügy tárgyalásán az eljárás alá vont személy elé kell tárni a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, továbbá módot kell neki adni arra, hogy észrevételeit, védekezését szóban, vagy írásban előterjeszthesse.

 Az Országos Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsa köteles lehetővé tenni, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy a tárgyalás egész tartama alatt – kivéve a határozathozatalt megelőző zárt tanácskozást – jelen legyen, az eljáró bizottság Elnökének engedélyével a tanúkhoz kérdést intézzen, a tanúvallomásokra és egyéb bizonyítékokra észrevételt tegyen.

A fegyelmi tárgyalást az Országos Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának Elnöke vezeti. Gondoskodik a jelen Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseinek betartásáról, a fegyelmi eljárás alá vontat megillető jogok érvényesítéséről és köteles a fegyelmi eljárás alá vontat az őt megillető jogokról (bizonyítási indítvány előterjesztése, tanúhoz való kérdés intézése, stb.) tájékoztatni.

Az Országos Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának Elnöke gondoskodik a bizonyítás felvételéről.

A bizonyítás – kivételesen indokolt esetben – az Országos Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának Elnöke által megbízott eljáró tanács tag által is felvehető. A fegyelmi eljárás alá vont személyt ennek a helyéről és időpontjáról legalább 15 nappal előbb értesíteni kell.

(6) Az első fokú eljárást lehetőleg egy tárgyaláson be kell fejezni, amennyiben ez nem lehetséges folytatólagos tárgyalást kell kitűzni. A folytatólagos tárgyalásra a jelenlévőket szóban, a távollévőket írásban kell meghívni.

18. §.

Az eljárás során megtartott minden tárgyalásról és bizonyítás-felvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelybe az eljárás alá vont személy szóbeli előterjesztéseit és nyilatkozatait, valamint a tanúvallomásokat fel kell venni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az eljáró fegyelmi szerv megnevezését, a meghallgatás helyét, idejét, a jelenlévő személyek nevét, az eljárás tárgyát és ügyszámát.

A tanúk vallomásait, valamint az eljárás alá vont személy nyilatkozatait e személyekkel alá kell íratni.

      (3) Amennyiben az eljárás alá vont a jegyzőkönyvet nem írja alá, azt a tényt, két tanú aláírásával a jegyzőkönyvben rögzíteni kell az esetleges indokok közlésével. Fegyelmi bizottsági tag külön véleményét úgyszintén a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(4) A határozat egy példányát a fegyelmi eljárás alá vont személy részére kézbesíteni kell.

19. §.

Az elsőfokú fegyelmi eljárást lehetőleg az elrendeléstől számított 60 napon belül be kell fejezni.

Az Országos Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsa az ügy kivizsgálása után a hatáskörébe tartozó ügyben döntést hoz.

20. §.

Az eljárást meg kell szüntetni:

„fegyelmi vétség hiányában”, ha az eljárás alá vont személy vétséget nem követett el,

„bizonyítékok hiányában”, ha a fegyelmi eljárás eredményeként a fegyelemsértést nem lehetett megnyugtató módon bizonyítani,

„elévülés” címén, ha a vizsgálat közben derül ki, hogy a fegyelmi vétség elévült.

A fegyelmi eljárás megszüntetéséről az eljárás alá vont személyt írásbeli határozattal értesíteni kell.

21. §.

Ha az eljárás során a fegyelmi vétség a fegyelmi eljárás alá vont személy által történt elkövetése bebizonyosodott, az Országos Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsa határozatot hoz, amelyben az 5. §-ban meghatározott fegyelmi büntetés valamelyikével sújtja az elkövetőt.

A határozatba a jogorvoslati lehetőséget bele kell foglalni. A határozat eredeti példányát az Országos Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának elnöke és tagjai írják alá.

Az utolsó tárgyaláson a határozatot szóban ki kell hirdetni. A kihirdetést követő 8 napon belül a határozatot írásba kell foglalni és tértivevénnyel kell megküldeni a fegyelmi alá vont személy, a panaszos, a fegyelmi eljárást elrendelő személy részére. A fegyelmi határozat jogerőre emelkedési ideje a kézhezvételtől számított 15 nap.

22. §.

(1)  A fegyelmi határozat bevezető részből, rendelkező részből és indoklásból áll.

A bevezető rész tartalmazza az Országos Fegyelmi Bizottság nevét, a határozathozatal idejét, valamint az eljárás alá vont személy adatait.

A rendelkező rész tartalmazza a megállapított fegyelmi vétség megjelölését, a Fegyelmi Szabályzat meghatározott pontjára hivatkozással a kiszabott fegyelmi büntetést, továbbá a jogorvoslati (fellebbezési) lehetőséget, ennek határidejét és azt, hogy a fellebbezést hová kell benyújtani.

Az indoklás tartalmazza az eljárás során egyértelműen bebizonyosodott tényeket és körülményeket, az elkövetett cselekmény rövid leírását, az eljárás alá vont személy felajánlott, de a bizottság által nem foganatosított bizonyítási cselekményeket az elutasítás indokának megjelölésével, valamint a súlyosbító és enyhítő körülményeket.

 (2) Ha a fegyelmi határozat hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, vagy más hasonló nyilvánvaló elírást tartalmaz, a fegyelmi szerv a határozatát bármikor kijavíthatja.

23. §.

Az írásba foglalt fegyelmi határozatot meg kell küldeni a MEOE Elnökének. A jogerős fegyelmi határozatokat a MEOE Elnökének, a szervezeti egységek és a jogi személy tag vezetőinek is meg kell küldeni.

24. §.

Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, az Országos Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának Elnöke erről köteles értesíteni a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultat, aki a rendelkezésére álló bizonyítékok megjelölésével köteles értesíteni a területileg illetékes rendőri vagy ügyészi szervet.

25. §.

A fellebbezési eljárás szabályai

Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a másodfokú fegyelmi szervhez. (Elnökség, Küldöttközgyűlés)

A fegyelmi határozat ellen fellebbezéssel élhet az eljárás alá vont személy és az Egyesület Elnöke.

A fellebbezésnek a fegyelmi büntetés végrehajtására halasztó hatálya van.

A MEOE fegyelmi fellebbviteli szervei az Országos Fegyelmi Bizottság, az Országos Elnökség, továbbá a Küldöttközgyűlés.

26. §.

A fellebbezést az első fokon eljárt bizottságnál kell írásban benyújtani. A MEOE  bármely más szervéhez tévesen benyújtott fellebbezést az első fokon eljárt fegyelmi szerv részére haladéktalanul meg kell küldeni, s egyben közölni kell a fellebbezés e más szervhez való érkezésének időpontját.

A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi szerv az összes irattal és a bizonyítékokkal együtt köteles 15 napon belül az ügy másodfokú elbírálására jogosult fegyelmi szervhez felterjeszteni.

27. §.

Ha az elsőfokú fegyelmi szerv azt észleli, hogy a fellebbezés elkésett, azt köteles jegyzőkönyvben megállapítani és a fellebbezést a (2) bekezdésben megállapított esetén kívül elutasítani. Az elutasító döntés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

Ha a fellebbező – az elkésett fellebbezésének benyújtásával egyidejűleg – mulasztását igazolja, az elsőfokú fegyelmi szerv köteles a fellebbezést, az igazolási kérelmet, valamint az eljárás teljes iratanyagát 8 napon belül döntés végett felterjeszteni a másodfokú fegyelmi szervhez. A másodfokú fegyelmi szerv ebben az esetben először az igazolási kérelem tárgyában dönt, majd annak elfogadása esetén teszi meg a szükséges intézkedéseket a fegyelmi ügy másodfokú tárgyalására.

28. §.

A másodfokon eljáró fegyelmi szerv az iratok kézhezvételét követő – igazolási kérelem esetén annak elfogadását követő - 30 napon belül köteles az ügyben tárgyalást tartani és érdemi határozatot hozni. Ez a szabály nem vonatkozik a Közgyűlésre, mint fellebbezési fórumra.

A másodfokú fegyelmi szerv a tárgyalásra köteles meghívni az eljárás alá vont személyt, valamint a hivatalból indult eljárásban az elsőfokú fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultat. Szükség esetén újabb tanúkat, szakértőket hallgathat meg, és további bizonyításkiegészítést foganatosíthat.

29. §.

A másodfokon eljáró fegyelmi szerv az elsőfokon kiszabott fegyelmi büntetést enyhítheti, vagy súlyosbíthatja, helybenhagyhatja.  A fegyelmi büntetés azonban nem súlyosbítható, ha csak a fegyelmi vétséget elkövető személy fellebbezett. A másodfokon eljáró szerv az ügyet kizárólag a fellebbezés keretein belül vizsgálhatja.

Ha a fellebbezést a másodfokú fegyelmi szerv alaptalannak találja, azt – az elsőfokú határozat hatályban tartása mellett – elutasítja.

Ha az elsőfokú eljárás során jelentős eljárási szabályszegés történt, illetőleg ha további nagy terjedelmű bizonyítás, vagy az eljárás megismétlése mutatkozik szükségesnek, a másodfokú fegyelmi szerv az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú fegyelmi szervet új tárgyalásra  utasíthatja. Ebben az esetben a hatályon kívül helyező határozatnak tartalmaznia kell a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó elvi állásfoglalást.

A másodfokú fegyelmi szerv által tartott tárgyalásra, valamint a másodfokú fegyelmi határozat tartalmára az elsőfokú eljárás szabályai megfelelően irányadók.

30. §

A másodfokon hozott határozat jogerős, ellene további fellebbezésnek nincs helye. A határozat az 1989 évi II. törvény 10.§. szerint bíróság előtt megtámadható.

VI. fejezet

Elévülés

31. §.

A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően vizsgálni kell, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény, vagy mulasztás nem évült-e el. Elévült a cselekmény, ha a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjától, tag esetén 2 év, a MEOE országos tisztségviselője, vagy a szervezeti egységek elsőszámú vezetője esetén 3 év már eltelt.

       (2) Amennyiben a fegyelmi eljárás alapját képező ügyben  hatósági (4.§.(1) d..g.) illetve a

4.§. (1) k.l.m. esetben bírósági eljárás indul, az elévülés a jogerős határozat meghozatalakor   kezdődik.

       (3) A  4.§. (1)h. esetén az elévülés  a származási lap hitelességével való visszaélés felfedezésekor  kezdődik.

VII. fejezet

Vegyes rendelkezések

32. §.

Akit kizártak a MEOE-ből, csak a jogerős határozatban kiszabott fegyelmi büntetés tényleges letöltése után nyújthat be tagfelvételi kérelmet.

A kizárt természetes személy tag tagfelvételi kérelmét az Alapszabály 3.§(3)bekezdésében meghatározott szervezeti egység vezetője, illetve ha a kérelem benyújtására a MEOE Központjában került sor, a kérelem átvevője haladéktalanul köteles a MEOE Országos Elnökség részére  állásfoglalás beszerzése érdekében megküldeni.

a kizárt természetes személy tagfelvételével kapcsolatos kérelmet a MEOE elnöksége megvizsgálja és az alapszabály rendelkezései szerint a tagfelvételről, vagy annak elutasításáról kialakított álláspontjáról indokolt határozatot hoz. A mérlegelés során különösen vizsgálni kell, hogy kérelmező a kizárást követően követett-e el olyan cselekményt, mely a Fegyelmi Szabályzat 4.§. (1) a) b) d.) h.) i.) k) l) m) o) q) r) s) t) pontjaiba ütközne.

A MEOE Országos Elnöksége határozatában foglalt állásfoglalás az Alapszabály 3§(3) bekezdésében meghatározott szervezeti egységek vezetőire kötelező.

33. §.

A bírói tevékenységgel kapcsolatban a Bírói Testülethez kell a panaszt benyújtani.

A Bírói Tanács a panaszt saját hatáskörében kivizsgálja, és azt saját szabályzatának megfelelően – 15 napon belül – eldönti, vagy javaslatot tesz a MEOE Elnökének fegyelmi eljárás megindítására.

A Bírói Tanács döntése ellen az érdekeltek 15 napon belül fellebbezéssel élhetnek a MEOE Országos Elnökségéhez.

34. §.

Eljárás jogi személy tagszervezet törlése tárgyában

A jogi személy tagnak a Fegyelmi Szabályzat 4.§-ba ütköző magatartása, szerződésszegése, tagdíjfizetési vagy egyéb kötelezettségeinek részleges vagy teljes elmaradása esetén, továbbá, ha a MEOE Országos Elnöksége a jogi személy taggal történő további együttműködésre nem lát lehetőséget, a MEOE Országos Elnöksége a tagok sorából való törlést kimondó határozattal a jogi személy tagsági viszonyát megszünteti.

Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indul.

A jogi személy tag tagok sorából való törlésére vonatkozó eljárás megindításával egyidejűleg a jogi személy tag tagsági jogait felfüggesztheti.

Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak nem érintik az Alapszabály 3.§(11) bekezdésében foglalt megállapodásnak a polgári jog szabályai szerinti megszűntetését.

A MEOE Országos Elnökség az (1) bekezdésben meghatározott határozat meghozatala előtt - megfelelő határidő kitűzésével - írásban felszólítja a jogi személy tagot a jogsértés abbahagyására, a tagdíjfizetési vagy egyéb kötelezettségek teljesítésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén kerülhet sor az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatalára.

35. §.

Eljárás természetes személy tagsági viszonyának törlése esetén

Az eljárást az Asz. 3.§. 10 rendezi

36.§

Mentesség

Az Országos Elnök a fegyelmi eljárás alá vont tagot, mentességben részesíti (eljárási mentesség).

Az eljárási mentesség, esetén az erről szóló okirat aláírásának napján szűnik meg a fegyelmi eljárás.

Az eljárás megszűnéséről értesíteni kell az ügyben eljárt fegyelmi szervet, a panaszost és az eljárás alá vont tagot.

Az Országos Elnök a fegyelmi büntetéssel sújtott tagot mentességben részesítheti (végrehajtási mentesség)

A végrehajtási mentesség lehet teljes és részleges.

Teljes végrehajtási mentesség esetén a jogerős fegyelmi határozatban meghatározott minden joghátrány alól mentesül a tag.

Részleges végrehajtási mentesség esetén az Országos Elnök köteles a mentességi okiratban határozottan megjelölni, hogy mely részében enyhítette a fegyelmi büntetést.

37. §.

Hatályba léptető rendelkezések

(1) A módosítások hatályba lépnek „a KUTYA” című folyóirat szürke mellékletében történő közléssel.

    Rendelkezéseit alkalmazni kell azon ügyekben is, amelyekben a fegyelmi eljárás megindult,

     de fegyelmi tárgyalásra még nem került sor; továbbá mindazon ügyekben, ahol a fegyelmi

     büntetés letöltése folyamatban van.

(2) A fegyelmi Szabályzatot a MEOE OE. 2003. március 11.-i ülése elfogadta (38/2003.sz. (03.11) MEOE OE. határozat)

A MEOE Országos Elnöksége jelen Fegyelmi Szabályzat 7.§ 2. pontját 2004. március 10. napján tartott ülésén 16/2004. sz.. OE határozatával módosította.

A Fegyelmi Szabályzat 4.§.i..g., 5.§.(1) b.d., 7.§.(3), 8.§.(5),11.§.(4),13.§.,16.§. (1) (4), 17.§.(6),17.§.(6),18.§.(3),21.§.(1),29.§. (1), (3),30.§.31.§.(3)32.§.(3),35.§.36.§.módosítását   az Országos Elnökség 2005. október 13.-i ülésén elfogadta. (3/2005. (10.13.) sz. MEOE OE határozat)

A Fegyelmi Szabályzat 36.§-át az Országos Elnökség 2006. augusztus 16-án  30/2006.(08.16.)sz. MEOE OE határozatával elfogadta.

A szabályzat a MEOE honlapján történő közléssel kihirdetésre került. A kihirdetés időpontja a tényét  „a KUTYA” „Egyesületi élet” mellékletében közölni kell.

Budapest, 2005. október 13.